Intézménymutató:
Magyar Ifjusagi Ertekezlet /MIERT/
2009. július 7.
„Lehet-e Romániának magyar államelnöke 2009-ben?” címmel tart előadást július 8-án a tusnádfürdői EU Táborban Kelemen Hunor. A Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/, az RMDSZ-programiroda, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Hargita Megyei Tanács által hatodik alkalommal megszervezett EU Tábor július 7-én kezdődik. „Az EU Tábornak elsősorban a hangulatában, szellemiségében és a szakmaiságában van a vonzereje” – mondta Bodor László, a MIÉRT elnöke, az RMDSZ programirodájának vezetője. /Az EU Táborban mutatkozik be elnökjelöltként Kelemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2009. július 13.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet /MIÉRT/ közleményében szolidaritását fejezte ki a felvidéki magyarok mellett, akik küzdeni kényszerülnek anyanyelvük használatáért. A MIÉRT elítéli a júniusban megszavazott „szlovák nyelvtörvényt”. /MIÉRT közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2009. július 13.
Július 12-én az előző napi előadások – erdélyi magyar képviselet az unióban, a román oktatási reform, kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörökben – után befejeződött Tusnádfürdőn az EU-tábor, július 14-én kezdődik a huszadik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. 21 előadásra került sor idén az EU-táborban, 63 előadó volt, amelyeket 220 állandó táborlakó nézett végig, foglalta össze Grüman Róbert főszervező a rendezvényt. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke szerint sikeres volt az idei tábor, amely most nem anti-Tusványosként aposztrofálják, hanem saját identitással élő szakmai rendezvényként. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. A román oktatási reformról Pásztor Gabriella, az Oktatási, Kutatási és Innovációs minisztérium kisebbségügyi osztályának vezérigazgatója a szakoktatás problémáiról beszélt: kevés a szakmai gyakorlati lehetőség, a tankönyvek nem jók. Kötő József parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke szerint a kisebbségi oktatásban felmerülő rengeteg problémát a kulturális autonómia, valamint a mindent lefedő magyar nyelvű oktatási intézményrendszer kialakítása tudná a leghatékonyabban orvosolni. Kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörben tartott előadást Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának tagozatvezetője. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint az internetes kampány olcsó, hatékony és sokkal szabadabb. /Véget ért a hatodik EU-tábor, kezdődik a huszadik Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2009. július 17.
Vincze Loránt, az ÚMSZ főszerkesztője vezércikkében arról írt, hogy „a magyar szélsőjobb import árucikké válhat Erdélyben. ” „Egyszer már történt politikai árubehozatal Magyarországról, amikor a magyar mintájú megosztás két táborra szakított néhány csoportot, a szó szoros értelmében is, hiszen a jobbosnak tartott Tusványos ellentáboraként jött létre a másként gondolkodók MIÉRT EU-tábora, az RMDSZ balosnak és megalkuvónak tartott politikája ellen jött létre az MPP a maga jobbos, kirekesztős alternatívájával. ” „A romániai magyar közszereplőknek, nyilvánosságunknak felelőssége nem elhallgatni vagy minimalizálni a kérdést, hanem nyíltan elutasítani a szélsőjobb erdélyi jelenlétét, mert igenis táptalajra lelhet. A számok beszédesek: az EMI-tábor 2005-ös alapítása óta a résztvevők száma 2007-ig évről évre megduplázódott, tavaly is 20 százalékkal nőtt. Egyre több fiatal kerül közvetlen kapcsolatba ezzel a világnézettel, és nyilván egyre többen viszik haza környezetükbe múltba révedező, önbíráskodó nézeteiket. ” /Vincze Loránt: Elutasítjuk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
2009. július 22.
Nem hunyt szemet a Steaua szurkolóinak július 16-án történt magyarokat gyalázó megnyilvánulása felett az Asztalos Csaba elnöklete alatt működő Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), illetve az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) sem. Utóbbi vizsgálatot indított a bukaresti klub ellen, többek között a Bukarestben megrendezett, Újpest elleni Európa Liga-selejtezőn kifeszített transzparens miatt, amelyen ez a magyar szöveg állt: “Mennyi ideig tartja egy magyar nő a szart magában? 9 hónapig”. Az UEFA jelezte, hogy fegyelmi vizsgálatot indít a bukaresti klub ellen. Az UEFA ellenőrének jelentésében négy komoly kihágás szerepel, amely miatt eljárást indítottak. A találkozó ellenőre említést tett arról, hogy egy román szurkoló a pályára rohant, továbbá megdobálták a kiállított újpestit, Korcsmár Zsoltot, a szurkolók tiltott pirotechnikai eszközöket alkalmaztak, illetve a hazai drukkerek egy minden jóérzésű embert felháborító felirattal provokálták a magyarokat a stadionban Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke hivatalos tiltakozó levelet írt Michel Platininek, az UEFA első emberének. Asztalos Csaba ebben nyilvános tiltakozását fejezte ki a kifeszített transzparens tartalma ellen, amely a levél szerint “sérti a magyarok méltóságát, megalázó, és ellenséges hangulatot gerjeszt a romániai magyar közösséggel szemben”. Asztalos Csaba hangsúlyozta, a magyargyalázás nem új keletű a romániai futballstadionokban. “Sajnos például a romákat sértő megnyilvánulások esetén sokkal könnyebben büntet a FRF. Ez nagyrészt a romániai magyar közösség hibája is: miközben az országban több, a romák érdekeit védő szervezet is működik, nekünk egyetlen olyan szervezetünk sincs, amely ilyen esetekben hivatalos panaszt nyújtana be, például a Magyar Ifjúsági Tanács vagy a Magyar Ifjúsági Értekezlet sem foglalkozik ezzel. Mi hivatalból rendszerint vizsgálatot indítunk a magyarokat sértő megnyilvánulások ügyében is, ám a visszhang sokkal nagyobb lenne, ha a kezdeményezés mögött a magyar közösség civil képviselői állnának, nem pedig a diszkriminációellenes tanács” – fogalmazott Asztalos Csaba. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Prosport napilapnak adott interjújában jelezte, nem nagyon érdekli a futball. Az ügy kapcsán úgy érzi, nem az efféle megnyilvánulások határozzák meg a románok és a magyarok közötti kapcsolatot. Markó szerint ilyen esetekből “nem kell nagy ügyet csinálni”, a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak teljesítenie kell feladatát. Magyarországon: Móring József Attila kereszténydemokrata képviselő írásbeli kérdéssel fordul a külügyi és a rendészeti tárca vezetőjéhez, valamint a sportért felelős miniszteri megbízotthoz. A politikus „Huhogni, cigányozni, gágogni tilos, “szarmagyarozni” szabad? címmel rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, arra kíváncsi, hogy tesz-e hivatalos lépést a külügyi tárca a steauások által kifeszített transzparens miatt. Móring József Attila úgy fogalmazott, hogy “ennél undorítóbb, ocsmányabb, aljasabb, provokatívabb szöveg” nem jelent még meg magyar érdekeltségű sporteseményen. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter annyiban reagált Móring József Attila kérdéseire, hogy, ha egy mérkőzésen bűncselekmény történik, bárki is követi el, azt a rendőrségnek meg kell szakítania és eljárást kell indítania. /Páva Adorján: Steaua-Újpest: célkeresztben a magyarokat gyalázók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2009. július 27.
Marosvásárhelyen, a Félszigeten, a fiatalok, a MIÉRT rendezvényén megjelent július 25-én Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, számos programba bekapcsolódott, így az RMDSZ–MIÉRT focimeccsbe is. Elmondta, hogy minden évben eljön a Félszigetre. Kiemelkedő célcsoportot képeznek számára a fiatalok, de a kampányában mindenkihez szólni kíván. /Jakab Judit: Kelemen Hunor számára a fiatalok kiemelt célcsoportot képviselnek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2009. július 28.
Salamon Márton László, az Új Magyar Szó felelős szerkesztője vezércikkben reagált a MIÉRT közleményére. Az Erdélyi Magyar Ifjakat a lap így minősíti: „ ők a mi kis szélsőségeseink, az erdélyi magyarság testéből kinőtt kellemetlen dudorok. ” A MIÉRT-közlemény: nyomásgyakorlásként szánalmas, írta Salamon Márton László. Szerinte mellbevágó az antiszemita és idegengyűlölő szervezetek, a Jobbik és a Magyar Gárda vezetőinek meghívása a közpénzből támogatott gyergyószentmiklósi rendezvényre. /Salamon Márton László: Borboly Jobbik énje. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2009. július 28.
„Nem tartunk semmi kivetnivaló dolgot abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – áll ki a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) egykori elnöke, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök mellett. A MIÉRT elnöksége közleményében az Új Magyar Szó július 15-i számában „Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács” címmel megjelent írásra reagált. A cikket, illetve az ÚMSZ-ben megjelent kommentárokat a MIÉRT, az ifjúsági szervezet „károsnak tartja”, minthogy azok „nem a magyar összefogást segítik, hanem ellentétet szítanak”. Hangsúlyozták, „a Magyar Ifjúsági Értekezlet az elmúlt nyolc év alatt olyan alapelveket honosított meg, mint a szolidaritás és a nyitottság, és ezeknek tükrében elfogadhatatlan, hogy egy volt vagy jelenlegi, sőt akár jövőbeli vezetőjét, tagját, egyáltalán a magyar ifjúság bármely tagját ok nélkül vádolják”. A közlemény szerint „Borboly Csabát nem kell megvédenünk, hiszen róla már a választók egyszer véleményt mondtak, demokratikusan megbízták egy magyar megye vezetésével”. Az szervezet vezetői „megosztó erőket” látnak az ÚMSZ cikksorozatának hátterében. A Magyar Összefogásra hivatkozva kifejtették, „nem vagyunk egyformák, de a MIÉRT a közös elemeket emeli ki, ezekre épít, és teljesen normális, hogy elfogadja azt a kistestvért is, aki rakoncátlan és kissé elüt viselkedésben”. Meglátásuk szerint a magyar közösségek pénzéből „magyar öntudatot fejlesztő” rendezvényeket igenis kell támogatni, és „amíg ezt békés, eszközökkel, erőszakmentesen teszik, mindegyik fiataloknak szervezett találkozó hasznos a maga módján”. A közlemény szerint „mindazok, akik attól tartanak, hogy a találkozón elszabadulnak az indulatok, párbeszédet kell hogy folytassanak a szervezőkkel, hiszen annak, ha ők kimaradnak az ifjúsági szervezetek között folyó kommunikációból, csak negatív következményei lesznek”. A MIÉRT reméli, hogy „az elmúlt napok félresiklott próbálkozásaiként” minősített cikkek „hamar feledésbe merülnek, és továbbra is az összefogás irányába haladunk”. Borboly Csaba személyes blogján írta: az Erdélyi Magyar Ifjakat legitimálja, hogy a szervezet az RMDSZ és az EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum résztvevője, így „nem érti”, hogy „azoknak, akik egy más fórumon a legmagasabb politikai szinten tárgyalnak az EMI-vel, mi bajuk lehet az EMI szervezte táborba látogató fiatalokkal?”. Borboly feltette a kérdést: „miért kell székely ifjúságunkat leszélsőségezni azoknak, akik az EMI-vel egy asztalnál ülnek, s erdélyi magyar jövőnk irányairól közösen döntenek?” Úgy vélte, „azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek”. „A magyarságról, az erdélyi autonómiáról beszélgetünk, nem bombákról” – fejtette ki Soós Sándor, az EMI elnöke. A 2005 óta szervezett EMI-tábort tavaly nyolcezren látogatták meg. /Fogadott prókátor a MIÉRT. Az EMI-tábort finanszírozó Borboly védelmére kel az ifjúsági szervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2009. július 28.
„Nem tartunk semmi kivetnivaló dolgot abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – áll ki a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) egykori elnöke, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök mellett. A MIÉRT elnöksége közleményében az Új Magyar Szó július 15-i számában „Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács” címmel megjelent írásra reagált. A cikket, illetve az ÚMSZ-ben megjelent kommentárokat a MIÉRT, az ifjúsági szervezet „károsnak tartja”, minthogy azok „nem a magyar összefogást segítik, hanem ellentétet szítanak”. Hangsúlyozták, „a Magyar Ifjúsági Értekezlet az elmúlt nyolc év alatt olyan alapelveket honosított meg, mint a szolidaritás és a nyitottság, és ezeknek tükrében elfogadhatatlan, hogy egy volt vagy jelenlegi, sőt akár jövőbeli vezetőjét, tagját, egyáltalán a magyar ifjúság bármely tagját ok nélkül vádolják”. A közlemény szerint „Borboly Csabát nem kell megvédenünk, hiszen róla már a választók egyszer véleményt mondtak, demokratikusan megbízták egy magyar megye vezetésével”. Az szervezet vezetői „megosztó erőket” látnak az ÚMSZ cikksorozatának hátterében. A Magyar Összefogásra hivatkozva kifejtették, „nem vagyunk egyformák, de a MIÉRT a közös elemeket emeli ki, ezekre épít, és teljesen normális, hogy elfogadja azt a kistestvért is, aki rakoncátlan és kissé elüt viselkedésben”. Meglátásuk szerint a magyar közösségek pénzéből „magyar öntudatot fejlesztő” rendezvényeket igenis kell támogatni, és „amíg ezt békés, eszközökkel, erőszakmentesen teszik, mindegyik fiataloknak szervezett találkozó hasznos a maga módján”. A közlemény szerint „mindazok, akik attól tartanak, hogy a találkozón elszabadulnak az indulatok, párbeszédet kell hogy folytassanak a szervezőkkel, hiszen annak, ha ők kimaradnak az ifjúsági szervezetek között folyó kommunikációból, csak negatív következményei lesznek”. A MIÉRT reméli, hogy „az elmúlt napok félresiklott próbálkozásaiként” minősített cikkek „hamar feledésbe merülnek, és továbbra is az összefogás irányába haladunk”. Borboly Csaba személyes blogján írta: az Erdélyi Magyar Ifjakat legitimálja, hogy a szervezet az RMDSZ és az EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum résztvevője, így „nem érti”, hogy „azoknak, akik egy más fórumon a legmagasabb politikai szinten tárgyalnak az EMI-vel, mi bajuk lehet az EMI szervezte táborba látogató fiatalokkal?”. Borboly feltette a kérdést: „miért kell székely ifjúságunkat leszélsőségezni azoknak, akik az EMI-vel egy asztalnál ülnek, s erdélyi magyar jövőnk irányairól közösen döntenek?” Úgy vélte, „azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek”. „A magyarságról, az erdélyi autonómiáról beszélgetünk, nem bombákról” – fejtette ki Soós Sándor, az EMI elnöke. A 2005 óta szervezett EMI-tábort tavaly nyolcezren látogatták meg. /Fogadott prókátor a MIÉRT. Az EMI-tábort finanszírozó Borboly védelmére kel az ifjúsági szervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2009. augusztus 1.
Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2009. augusztus 7.
Számítógépes tudásukat fejlesztik Tusnádfürdőn a 6. Neumann tábor résztvevői, akik egész Erdélyből sereglettek össze. Idén az Interkulturalitás az informatika eszközeivel címszó alatt a diákok valódi vitatechnikákat próbálhatnak ki. Borboly Csaba megyei tanácselnök a megnyitón elmondott beszédében hangsúlyozta a közösségi munka fontosságát. A szervezők idén is a MAKOSZ és a MIÉRT, valamint a Hargita Megyei Diáktanács (HADIT). /Hompoth Loránd: Gondolkodni, beszélni és cselekedni. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
2009. augusztus 8.
Elhangzott a korábban sokat bírált Vona Gábor Jobbik-vezető előadása a Gyergyószentmiklós melletti V. EMI-táborban, több százan hallgatták meg. És nem történt semmi. Nem volt cigányozás, zsidózás, nem vertek meg senkit. Az EMI-táborban több ezer fiatal vesz részt a rendezvényeken, meghallgatják az előadásokat, ismerkednek a múlttal, kikapcsolódnak, barátkoznak, szórakoznak, buliznak a koncerteken. A fiatalok sorra rácáfolnak mindenféle aggodalomra. A nyári ifjúsági rendezvények között akad mindenféle irányultságú: az RMDSZ-es politikusok által uralt Miért-tábor, az Orbán Viktor és Tőkés László nevével fémjelzett tusványosi szabadegyetem vagy a nemzeti elkötelezettségű fiatalok által látogatott EMI-tábor. Sokan az összes hasonló rendezvényre ellátogatnak. Az atyáskodó tanácsok során mintha azt feltételeznék fiatalok ezreiről, hogy egyikük sem tud gondolkodni. Némelyek óva intenék őket attól, hogy mindegyik fél véleményét meghallgassák. Miféle szabadelvűség az, amely kívülről kényszerítené rá elveit, elképzeléseit a fiatalokra? Lehet-e valaki meggyőződéses liberális, ha soha nem került kapcsolatba más eszméket valló emberekkel? Lehet-e valaki konzervatív, ha nem hallgatja meg, mit mond a szabadelvű? Az ideológiai alapon bíráló politikusok föltették-e magukban azt a kérdést: autonóm gondolkodású erdélyi magyar fiatalság nélkül kivel akarják a sokat hangoztatott autonómiát megvalósítani? /Farcádi Botond: Hiábavaló volt a félelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./
2009. szeptember 3.
Közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a szlovák államnyelvtörvény ellen öt erdélyi ifjúsági szervezet. A Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, az Országos Magyar Diákszövetség és a Magyar Középiskolások Szövetsége elnökei által aláírt állásfoglalásban leszögezték: minden népnek, nemzetnek és nemzeti közösségnek elidegeníthetetlen joga saját anyanyelvének használata saját hazájában és szülőföldjén. /Farcádi Botond: Tiltakoznak az erdélyi magyar fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./
2009. december 15.
Hétvégén a kosztesdi ifjúsági táborban szervezte meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a tagszervezeteinek szóló, pályázatíró és projektmenedzsment képzéssorozatának harmadik részét, melyre kimondottan szórványbeli, Arad, Hunyad, Szeben és Fehér megyei fiatalok voltak hivatalosak. A rendezvényen hat tagszervezet képviseltette magát e térségből, többek közt a házigazda szerepét is betöltő Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács (HUMMIT). A rendezvényen a PONT csoport három előadója: Farkas András, Gáll Sándor és Kádár Magor, a BBTE kommunikációs karának vezetője tartott intenzív képzést a pályázatírás, projektmenedzsment, rendezvényszervezés, valamint szervezetépítés terén. – A képzéssorozat első két része novemberben volt Székelyudvarhelyen, illetve Szilgyácsehben, összesen 16 megye magyar ifjúsági szervezetének bevonásával. /Gáspár-Barra Réka: Képzéshétvége szórványbeli ifjúsági szervezeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
